Napok óta már tart - bár hinni még nem hiszem. majdha ma megjön a busszal.
Olyan nagyon sok idő telt el, olyan nagyon sok minden történt azóta hogy leszált a vonatról Łódz Fabryczna-n, azon az esős tavaszon, hogy aztán néhány nap lengyelország után felrakjam a repülőre Katowicében (igen, akkor még volt fapad a kettő között....)
Most is jön, már Népligeten van. Nagyon várom, ezt az életemet nem látta még, Én meg nagyon szeretném megmutatni - persze, a kezdeteket igen....dehát mit tudtam Én a világról - magamról benne, elsősorban.... - alig 20 évesen?
Mostmeg, egyetem(még), munka(már), lakás(végre), pasik (egység: 0), sokminden a hátam mögött - Élet, na.
Szerintem tetszik majd neki.
Csak a Wawel mániáját nem értem....
Egyszer volt.
Az örök katona Klári
De megyünk tovább, igaz?
1 comment:
Egyszer volt... igen, mi már mindig együtt értjük és nézzük, azt, ami volt. És megyünk tovább, ha tetszik kéz a kézben, képletesen, valóságosan, minden más embernél ártatlanabbul nagyon szeretve egymást.
Post a Comment