Hazafelé a buszon, Inda repjegyeket néz:
I: "Ma muszály megvenni ajegyeket, mert már drágák és ha nem veszem meg akkor még meggondolom magam! Kényszerítsél rá hogy vegyem meg este ha hazaérünk!"
Én: "Ezt nem gondoltad komolyan! Ennyire - még - Én sem vagyok jó ember. Szal' ha ezen múlik akkor maradsz."
Szóval nem könnyű ez a "This is the end" dolog.
Humorral sokmindent oldunk, néha többet is mint kéne.
S nincs már kedvem mindig nevetni, nem tudok? Nem akarok?
Hisztizni nem fogok, de nehezen fogadom el hogy távozik.
És ez a csodás varsói hétvégénk után még fájdalmasabb.
Sokat jelent viszont hogy vannak arra jelek melyek szerint nem dob ki az életéből....
I: "Ma muszály megvenni ajegyeket, mert már drágák és ha nem veszem meg akkor még meggondolom magam! Kényszerítsél rá hogy vegyem meg este ha hazaérünk!"
Én: "Ezt nem gondoltad komolyan! Ennyire - még - Én sem vagyok jó ember. Szal' ha ezen múlik akkor maradsz."
Szóval nem könnyű ez a "This is the end" dolog.
Humorral sokmindent oldunk, néha többet is mint kéne.
S nincs már kedvem mindig nevetni, nem tudok? Nem akarok?
Hisztizni nem fogok, de nehezen fogadom el hogy távozik.
És ez a csodás varsói hétvégénk után még fájdalmasabb.
Sokat jelent viszont hogy vannak arra jelek melyek szerint nem dob ki az életéből....
No comments:
Post a Comment