A legendás Kijev Torta.
Gyártva a kijevi Karl Marx Csokoládé- és Tortagyárban. (Roshen!)
Meghozva Anka által expressz Lembergen át Kijevből.
Megéve általam.
Ez persze ennél sokkal több.
Egy legenda, legalábbis számomra - a hír akkor jutott el hozzám amikor Lengyelországba költöztem. Ez majd 7 éve volt.
Az alapvető probléma, hogy gyakorlatilag hozzáférhetetlen Kijeven kívűl, amit elsősorban annak köszönhet, hogy nincs benne tészta - a fenti képen lévő szelet alja ugyanis nem piskóta hanem kemény, tojásos tejszínhab, ami törik, ugye. Magyarán szállíthatatlan. Legalábbis országhatáron kívűlre. Ezenkívül mivel a többi része egy szintén tejszínes krém, hűteni is kéne, csak a gond van vele.....;)
Meg mondjuk ultra kényelmetlen többtízen órán át fogni kézben egy tortásdobozt mondjuk vonaton...
Most viszont repült a drágám és mindössze 18 órával megvásárlása után (ez fontos mert a 24 órába bele kell férni különben teljessen kiszárad) landolt Kázmérvárosban ahol Én vártam. Anka hozta egyenessen Kijevből, éjszaka Lembergbe, onnan pedig délután haza. (Éjjel-nappal lehet kapni a Kijevi Főpályaudvaron, 2 óránként hozzák.) Az íze egészen elképesztő, soha nem ettem még ehhez foghatót, sem ennyire könnyű süteményt, millió kalórát tartalmaz már csak az is ha ránézel persze....
És egy lesz a keleti titkok közül - amikhez bármennyire is szeretném nem férnek hozzá sokan mások, és Én is csak kivételessen. (A többiről - Svitich, Vanna Tallin, Ryskij Balsam majd írok...)
Gyártva a kijevi Karl Marx Csokoládé- és Tortagyárban. (Roshen!)
Meghozva Anka által expressz Lembergen át Kijevből.
Ez persze ennél sokkal több.
Egy legenda, legalábbis számomra - a hír akkor jutott el hozzám amikor Lengyelországba költöztem. Ez majd 7 éve volt.
Az alapvető probléma, hogy gyakorlatilag hozzáférhetetlen Kijeven kívűl, amit elsősorban annak köszönhet, hogy nincs benne tészta - a fenti képen lévő szelet alja ugyanis nem piskóta hanem kemény, tojásos tejszínhab, ami törik, ugye. Magyarán szállíthatatlan. Legalábbis országhatáron kívűlre. Ezenkívül mivel a többi része egy szintén tejszínes krém, hűteni is kéne, csak a gond van vele.....;)
Meg mondjuk ultra kényelmetlen többtízen órán át fogni kézben egy tortásdobozt mondjuk vonaton...
Most viszont repült a drágám és mindössze 18 órával megvásárlása után (ez fontos mert a 24 órába bele kell férni különben teljessen kiszárad) landolt Kázmérvárosban ahol Én vártam. Anka hozta egyenessen Kijevből, éjszaka Lembergbe, onnan pedig délután haza. (Éjjel-nappal lehet kapni a Kijevi Főpályaudvaron, 2 óránként hozzák.) Az íze egészen elképesztő, soha nem ettem még ehhez foghatót, sem ennyire könnyű süteményt, millió kalórát tartalmaz már csak az is ha ránézel persze....
És egy lesz a keleti titkok közül - amikhez bármennyire is szeretném nem férnek hozzá sokan mások, és Én is csak kivételessen. (A többiről - Svitich, Vanna Tallin, Ryskij Balsam majd írok...)
No comments:
Post a Comment