Hat igy a 10 evben ezzel is megvolnank. Sokaig tartott mire oda jutottam hogy hagyekbe mennek. Ugye a lengyelek ilyen hegyimado nepseg, igy mindenki persze mar gyerekkora ota jarja az orszag kulonbozo hegysegeit. Igaz, jol kiepitett utakon, gyonyoru helyeken, s jol felszerelt sportboltokkal nem igazan komplikalt a dolog.
Nahat En nem vagyok ez a tipus. Ennek ilusztralasara csak ket dolgot mondanek:
Egy: Asia kolleganom felrohogese amikor megtudta hogy vegul megiscsak osszejon ez a hegyesdi, mikozben kozolte hogy akkor minden terve mara torolve, jon "ezt" megnezni.
Ketto: Tamas baratom Debrecenbol, aki azt irta hogy majd ugyan mutassam mar be azt a pasit aki rabirt arra hogy hegyekbe menjek, mert mindenkeppen rendkivul erdekes ember lehet ezenkivul muszaly neki gratulalni.
Nos, a fentiek valoban ilusztraljak szokasaimat, es azt hogy ezek kozott nem szerepel a szamomra celtalan gyaloglas, kovek kozott, valami patakokon es erdokon at, csak azert hogy aztan ugyis visszaerjunk a kocsihoz. Pedig tudok 16 orat talpon lenni, menni es nezelodni - Varosban..... (halisten a Fordito is ilyen)
Olyan metro valoszinuleg nincs ahol En eltevednek, se egyeb tomegkozlekedes. A becsi rendszert valszeg jobban ismerem mint a hugom aki pedig ott el mar egy ideje.
De ma, fel ev tervezes utan csak osszejot a legbol (eredetileg egy ujsagcikbol) kapott otletem, mely szerint meg akarok nezni egy menedekhazat (sic!).
Hala isten, kiderult hogy a legegyszerubben elerhetot. (a Morskie Oko-i hazat nem veszem ide mert azt az ember vietnami papucsban is eleri...) Igy ma reggel felkerekedtunk es elmentunk "ahegyekhez" - ahogy En fogalmaztam. Latogatoba.
A hegyek valamit sejthettek mert mert rendkivul kedvesek voltak: sutott a nap, felhotlen volt az eg a csucsok meg havasak.
Nem most jovok a falvedorol, ugyhogy ennek azert nem dolok be csak ugy, de igaz - lenyugoztek.
Tovabbra sem az "en hegyeim" de visszamehetunk.
Azt hiszem megertettem valamit P. irantuk levo rajongasabol, meg abbol hogy sokan mondjak: Ott olyan szabad az ember.
Hazaerve orult faradsag van rajtam, fizikai. Hetek ota eloszor fogom kialudni magam.
Mar ezert megerte.
Jo ejt!
Nahat En nem vagyok ez a tipus. Ennek ilusztralasara csak ket dolgot mondanek:
Egy: Asia kolleganom felrohogese amikor megtudta hogy vegul megiscsak osszejon ez a hegyesdi, mikozben kozolte hogy akkor minden terve mara torolve, jon "ezt" megnezni.
Ketto: Tamas baratom Debrecenbol, aki azt irta hogy majd ugyan mutassam mar be azt a pasit aki rabirt arra hogy hegyekbe menjek, mert mindenkeppen rendkivul erdekes ember lehet ezenkivul muszaly neki gratulalni.
Nos, a fentiek valoban ilusztraljak szokasaimat, es azt hogy ezek kozott nem szerepel a szamomra celtalan gyaloglas, kovek kozott, valami patakokon es erdokon at, csak azert hogy aztan ugyis visszaerjunk a kocsihoz. Pedig tudok 16 orat talpon lenni, menni es nezelodni - Varosban..... (halisten a Fordito is ilyen)
Olyan metro valoszinuleg nincs ahol En eltevednek, se egyeb tomegkozlekedes. A becsi rendszert valszeg jobban ismerem mint a hugom aki pedig ott el mar egy ideje.
De ma, fel ev tervezes utan csak osszejot a legbol (eredetileg egy ujsagcikbol) kapott otletem, mely szerint meg akarok nezni egy menedekhazat (sic!).
Hala isten, kiderult hogy a legegyszerubben elerhetot. (a Morskie Oko-i hazat nem veszem ide mert azt az ember vietnami papucsban is eleri...) Igy ma reggel felkerekedtunk es elmentunk "ahegyekhez" - ahogy En fogalmaztam. Latogatoba.
A hegyek valamit sejthettek mert mert rendkivul kedvesek voltak: sutott a nap, felhotlen volt az eg a csucsok meg havasak.
Nem most jovok a falvedorol, ugyhogy ennek azert nem dolok be csak ugy, de igaz - lenyugoztek.
Tovabbra sem az "en hegyeim" de visszamehetunk.
Azt hiszem megertettem valamit P. irantuk levo rajongasabol, meg abbol hogy sokan mondjak: Ott olyan szabad az ember.
Hazaerve orult faradsag van rajtam, fizikai. Hetek ota eloszor fogom kialudni magam.
Mar ezert megerte.
Jo ejt!
Óh, igen, köszönöm, Istenem! És valóban gratulálni kell az úriembernek...
ReplyDelete